A Peste Megyei Kormányhivatal sajtóközleménye a mozgásában korlátozott személy gépjárműadó alóli mentessége kapcsán
vsa - 2013. 11. 06.
A-Peste-Megyei-Kormanyhivatal-sajtokozlemenye-a-mozgasaban-korlatozott-szemely-gepjarmuado-aloli-mentessege-kapcsan

Irányadó jogszabályok:

  • A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.)
  • A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet
  • A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)

A súlyos mozgáskorlátozott személy fogalmát a Gjt. 18. §-ának 12. pontja, valamint a Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja és 8/A. § (2) bekezdése együttesen határozza meg a Gjt. 5. §-ának f) pontja szerinti adómentességre jogosult súlyos mozgáskorlátozott (mozgásszervi fogyatékos; többszörös és összetett, ezen belül legalább egy mozgásszervi eredetű fogyatékossági betegségben szenvedő; közlekedőképességében súlyosan akadályozott) személyek körét, és azt, hogy az adómentességre való jogosultságot a Korm. rendelet. 7. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt dokumentumok, iratok (a súlyos mozgáskorlátozottság tényét alátámasztó szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatásági határozat) valamelyikével az adózónak kell igazolnia.

A gépjárműadó-mentesség iránti (súlyos mozgáskorlátozottságát tényét alátámasztó irattal mellékelt) kérelmet - amennyiben az önkormányzati adóhatóság az illetékességi területén rendszeresít az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 175. § (1) bekezdése szerinti űrlapot, úgy a megfelelő formanyomtatványon, amennyiben pedig nem rendszeresít űrlapot, úgy egyszerű levél formájában - az illetékességgel rendelkező jegyzőhöz, mint elsőfokú hatáskörben eljáró önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani.

Amennyiben a Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése a) pontjában meghatározottaknak megfelelő irat(ok) - szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat - a Gjt. 5. §-ának f) pontja szerinti adómentesség iránti kérelemhez csatolásra kerül(nek), úgy az illetékes önkormányzati adóhatóság az adómentességi kérelmet érdemben elbírálva - a mentességi kérelemnek való helyt adást vagy a mentességi kérelmet elutasítását egyértelműen és ténylegesen kimondó, kinyilvánító megfogalmazású rendelkező résszel bíró - jogorvoslati kérelemmel megtámadható határozatot hoz.

Amennyiben a Gjt. 5. §-ának f) pontja szerinti adómentesség érvényesítésére irányuló kérelem nem tartalmazza a Korm. rendeletben előírt melléklet(ek)et (szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, igazolást, hatásági határozatot), úgy az eljáró önkormányzati adóhatóság - eredménytelennek bizonyuló, vagy csak a közlekedőképesség minősítését elősegítő orvosi dokumentáció adott adózó általi csatolását eredményező hiánypótlási felhívás esetén - a kérelem egy (másolati) példányának (valamint a kérelmező adózó által esetlegesen benyújtott, a közlekedőképesség minősítését elősegítő orvosi dokumentáció) megküldésével megkeresi az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet - Pest megye esetében Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervét - elsőfokú szakvélemény kiállítása érdekében.

A szakértői szervként eljáró rehabilitációs szakigazgatási szerv az adómentességet kérelmező adózó közlekedőképességének minősítésére vonatkozó vizsgálatok eredményeként kiállított elsőfokú szakvéleményt megküldi az őt megkereső önkormányzati adóhatóságnak, amely a rendelkezésre álló elsőfokú szakvéleményben foglaltakat alapul véve az adómentességre való jogosultságról szóló - tehát a mentességi kérelemnek helyt adó vagy a mentességi kérelmet elutasító egyértelműen és ténylegesen kimondó, kinyilvánító megfogalmazású rendelkező résszel bíró - (jogorvoslati kérelemmel megtámadható) határozatot hoz.

Amennyiben a kérelmező adózó a mentesség tárgyában meghozott önkormányzati adóhatósági határozattal - például az elsőfokú szakvéleményben foglalt közlekedőképességi minősítés vitatása miatt - nem ért egyet, úgy ezen (azaz a mentességi kérelemről döntő) elsőfokú határozat ellen jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő a határozatot kiadó önkormányzati adóhatóságnál. A jogorvoslati kérelmet (valamint az adott adómentességi ügy teljes iratanyagát) az elsőfokú hatáskörben eljáró önkormányzati adóhatóság felterjeszti a jogorvoslati kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező Pest Megyei Kormányhivatalhoz (annak Hatósági Főosztályához).

A Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya a közlekedőképesség minősítésére (felülvizsgálatára) vonatkozó másodfokú szakvélemény kiállítása érdekében megkeresi a szakértői szervként eljáró Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt. A Pest Megyei Kormányhivatal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által megküldött másodfokú szakvéleményben foglalt minősítésnek megfelelően hozza meg a kifejezetten az adómentességi kérelemről való döntést megszövegező elsőfokú határozatot helybenhagyó vagy megváltoztató másodfokú határozatot.

Amennyiben mentességi kérelem elfogadását vagy elutasítását egyértelműen és ténylegesen nem kimondó, kinyilvánító (tehát például adófizetési kötelezettség előírását rögzítő) elsőfokú határozat ellen nyújt be - elsőfokú szakvéleménnyel mellékelten - a közlekedőképessége minősítésének vitatását tartalmazó jogorvoslati kérelmet a Gjt. 5. §-ának f) pontja szerinti adómentességet érvényesíteni kívánó adózó, úgy a Hivatal az elsőfokú adókivető határozat (kizárólag hatósági nyilvántartás adatainak függvényében alakuló) jogszerűsége kérdésében döntő másodfokú határozata meghozatalát megelőzően ugyancsak megkeresi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt másodfokú szakvélemény kiadása érdekében, azonban ilyen esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott szakvélemény alapján [tekintettel az Art. 81. §-ának az önkormányzati adóhatóság gépjárműadó ügyekkel kapcsolatos hatáskörét egyértelműen rögzítő b) pontjára, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. §-ának a hatáskörelvonás tilalmát szabályozó (4) bekezdésére] először az adómentességi kérelemnek helyt adó, vagy adómentességi kérelmet elutasító szövegezésű határozatot nem hozott önkormányzati adóhatóságnak, mint elsőfokú hatáskörben eljáró adóhatóságnak kell határozatot kibocsátania.

A jogorvoslati eljárási illeték (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján történő) visszatérítésére kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben a Hivatal másodfokú eljárása során megállapítást nyer, hogy az elsőfokú (adókivető és/vagy mentességi kérelmet elutasító) határozat meghozatalakor az önkormányzati adóhatóság jogszabálysértő, nem az elsőfokú szakvéleményben megállapított körülményeknek megfelelő módon járt el.