A globális éghajlatváltozás nem egy jövőbeli esemény, amivel csak az utánunk jövő generációknak kell majd megküzdenie. Hatásai – egyre szélsőségesebbé váló időjárás, pusztító aszályok, egyszerre lezúduló csapadék és a perzselő városi mikroklímák – már most a mindennapi valóságunk részei. Ebben a merőben új, megváltozott helyzetben már nem elég „szép” kerteket terveznünk – ellenálló, alkalmazkodó, vízmegtartó és jó hűtő hatással bíró zöldfelületeket kell kialakítanunk. Ebben a cikkben segítő kezet nyújtunk, hogy el tudj igazodni – mit tegyél és mit ne tegyél, ha udvart vagy kertet alakítasz ki.
A legfőbb érték a sokszínűség
Otthoni zöldfelületeink kialakításakor talán a legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a változatosság a kertek ellenállóképességének sarokköve. Minél fajgazdagabb egy kert, udvar vagy terasz, annál nagyobb sikerrel tudja felvenni a harcot a szárazság, a hirtelen fagyok és a hőhullámok, a betegségek és a kártevők jelentette kihívásokkal – de legalábbis nagyobb eséllyel él túl legalább egy része a fajoknak. Szent István király Imre hercegnek írt intelme szerint „[…] az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő.” Nos, ez a kertedre is igaz!
Az utánozás ez esetben nem majomszokás: a természet összetettségének, folyamatainak (beszivárgás, lebomlás, talajképződés stb.) érdemes teret hagyni, hiszen ami több milliárd éve működik, abban hiba nem lehet. De igaz ez kisebb léptékben is: ami a szomszédnál vagy a környező parkban szépen virít, vélhetően nálad is túlél majd!
A nyugat-európai növényneveldékből származó, barkácsáruházas olcsó ajánlatok helyett cserélj a szomszédokkal magot, palántát vagy szaporító anyagot, hogy a helyi viszonyokat jól viselő növényeid legyenek!
A lombhullató fa a császár
Ha zöldfelületeink kialakításáról van szó, akkor a lombhullató fák a legerősebb fegyvereink az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A fák levelei folyamatosan párologtatnak, aminek köszönhetően hűtik a környezetüket. Sőt, miközben nyáron árnyékot adnak, addig télen lehullatják leveleiket, utat engedve ezzel a napsugaraknak. Érdemes arra is figyelni, hogy a fáid bírják a városi körülményeket és a várhatóan melegedő, szárazodó klímát, illetve hogy kényelmesen elférjenek a rendelkezésre álló helyen (akár 20 év múlva is!).
Ha azonban nincs egy fányi helyed sem, a cserjék (bokrok), de akár egy futónövény is jelentős lombtömeggel tudják segíteni az egészségesebb és kellemesebb környezet kialakítását.
Kincset érő víz – és a talaj, ami tárolja
Az aszályos napok számának növekedése és a száraz időszakok hosszabbodása egyre komolyabb problémát jelentenek. A legjobb hatású víztározó maga a növényekkel borított talaj, tulajdonságaitól függően akár 20-40% vizet is tartalmazhat egy egységnyi térfogata! Természetes vízmegtartó megoldások (szikkasztás, mulcs, esővízgyűjtés stb.) alkalmazásával azonban mérsékelhetjük az egyenlőtlen csapadék miatt kialakuló aszályok káros hatásait.
Csak műfüvet ne!
A műfű gyakorlatilag minden szempontból maga a katasztrófa. Tönkreteszi a talajt, semmilyen állatnak nem nyújt élőhelyet, nem engedi át a csapadákot, ontja magából a mikroműanyagot és növeli a hősziget-hatást – ráadásul hamar tönkre is megy. Mindenképpen kerüld el!
Ne burkolj!
Ha lehet, ne használj betont vagy térkövet. Ezek a felületek ugyanis nem engedik át az esővizet, elpusztítják az alattuk lévő talaj élővilágát és még a hőmérsékletet is növelik. Válaszd inkább a vízáteresztő burkolatokat (gyeprács, kavicsfix), amivel a környezeted és te is jobban jártok, vagy egyszerűen hagyd fedetlenül a kertedet vagy udvarodat!
Ne ragaszkodj a megszokásokhoz
Egyes fajok, például a hajdan népszerű tuják ma már nem képesek elviselni hazánk megváltozott klímáját, ráadásul igen fajszegény élőhelyet hoznak létre. Ültessünk helyettük bogyós cserjéket, melyek menedéket és élelmet adnak a madaraknak, vagy virágzó cserjéket, amelyek vonzzák a beporzókat. Így olyan módon tehetünk a környezetünkért, hogy egyúttal a haldokló, sárgásbarna tujáktól is megszabadíthatjuk kertünket.