x Széchenyi 2020
x RRF

Hagyatéki ügyek

Tisztelt Ügyfelünk!

A hatályos jogszabályok értelmében a hagyatéki előadó feladata, hogy az elhunyt után maradt ingó- és ingatlan vagyonnal kapcsolatosan a hagyatéki eljárást előkészítse. Az öröklésben érdekeltek által tett nyilatkozat(ok) és becsatolt iratok alapján, valamint amennyiben szükséges további iratok, igazolások beszerzését követően a hagyatéki előadó elkészíti a hagyatéki letárt, melyet megküld az illetékes közjegyzőnek. Az alábbiakban tájékoztatjuk a jegyző előtti eljárásra vonatkozóan a hagyatéki ügyek intézésről, az ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokról, becsatolandó iratokról, az eljárás menetéről, az ügyfeleket megillető jogokról és kötelességekről. Az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében. Minél előbb osztják meg az örökösök az információkat a hatósággal, annál gyorsabban érhet véget az eljárás.

A hatóság megnevezése:
Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal Jegyzője.

Hatáskör:
Hagyatéki eljárás előkészítő szakasza.

Illetékesség:
A hagyatéki eljárásban főszabály szerint a jegyző illetékességére a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az eljárás lefolytatására
a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
b) az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye,
d) az a)-c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző az
illetékes.
Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg.

Az ügyintézés helye:
Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály Általános Igazgatási Iroda
2310 Szigetszentmiklós, Losonczi u. 1. földszint

Elérhetőség/Cím:
Postacím: 2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 2.
KRID: 402235198
E-mail cím: hatosag@szigetszentmiklos.hu

Ügyintézők:
Az örökhagyó neve szerinti ABC rendben:
  A-I: Várkonyi Krisztina Telefonszám: 06-24/505-561
  J-M: Balatincz Marianna telefonszám: 06-24/505-617 
  N-Zs: Takács Erika Telefonszám: 06-24/505-578

Ügyfélfogadási idő:
Hétfő 08.00 -12.00 - 13.00 - 18.00
Szerda 08.00 -12.00 - 13.00 - 16.00

Illeték/díjfizetési kötelezettség, az eljárás várható költségei:
A jegyző eljárása illetékmentes. A közjegyzői eljárásért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni! A közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárásért, a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23) IM rendelet alapján kell megfizetni a munkadíjat és költségtérítést.

Az ügyintézés módja:
A hatóságunk személyesen vagy írásban tarja a kapcsolatot az ügyfelekkel. Az ügyfél képviseltetheti magát meghatalmazottja útján is.
A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre. Ha az ügyfél gazdálkodó szervezet, vagy jogi képviselővel rendelkező személy, részére az iratokat elektronikus úton kell kézbesíteni.

Iratbetekintési jog:
Az öröklésben érdekeltek, illetve képviselőjük jogosultságuk hiteles igazolását követően iratbetekintésre jogosultak. Az ügy iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével - az eljárás bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek. Az iratbetekintésre a Pp. 162.§-ban foglaltak az irányadók.
 

Telefonon konkrét hagyatéki ügyben nem áll módunkban felvilágosítást adni.


Közvetítői eljárás:
Ha a felek között öröklési jogi vita és a másodlagos öröklési vita áll fenn annak rendezése érdekében a bírósági közvetítői eljárást is igénybe vehetnek.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján a közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, melynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján - a vitában nem érintett, harmadik személy [közvetítő] bevonása mellett - a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. Közvetítői eljárásra akkor van lehetőség, ha abban a felek kölcsönösen megállapodnak és azt a törvény nem zárja ki. A közvetítőt a közvetítői tevékenysége során szerzett tényekkel és adatokkal összefüggésben titoktartási kötelezettség terheli. A közvetítő tevékenységéért díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt, melynek összegében a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg. A közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (gazdasági társaságokról, mediációs egyesületekről, alapítványokról stb.) az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzéket vezet.



Ha jogvitáját közvetítő igénybevételével kívánja rendezni, úgy az adatbázisból először azt kell kiválasztania, hogy természetes személy közvetítőre vagy jogi személyre van-e szüksége. A közvetítői eljárás menetéről, az Ön jogairól és kötelezettségeiről az eljáró közvetítő fog felvilágosítást adni.
 
Biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetősége:
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az eljárásban érdekeltek – indokolt esetben – biztosítási intézkedés kérelmezésének lehetőségével élhetnek.
Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére - amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett belföldi vagyonnak, e vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak
a) bírósági letétbe helyezését,
b) hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét (az elrendelő személyének megfelelően),
c) birtokba adását (birtokban hagyását),
d) a zárlatát, szükség esetén zár alá
e) a zárolását (ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt vagyon),
f) értékesítését, és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megőrzését, ha azok
fa) gyors romlásnak vannak kitéve,
fb) huzamos tárolásra alkalmatlanok,
fc) kezelésük, tárolásuk, illetve őrzésük - különösen a vagyontárgyak értékére vagy tárolási, kezelési költségeire tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy
fd) értékük az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
Ha a leltár szerint a hagyatékban a Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni. Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelő, - a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe - közjegyzői letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A felajánlott biztosítékot hatósági, illetve közjegyzői letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni. A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.

Az eljárás menete:
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény értelmében a hagyatéki ügyintéző feladata, hogy az elhunyt után maradt ingó- és ingatlan vagyonnal kapcsolatosan a közjegyző előtti hagyatéki eljárást előkészítse.
• Az eljárás főszabály szerint hivatalból indul a halottvizsgálati bizonyítvány alapján.
• Ha az öröklésben méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, gyámját, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gyámot vagy eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot, eseti gyámot vagy eseti gondnokot meghallgatja.
• Az öröklésben érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévőknek a szemlén tett nyilatkozatait kérelmükre a hagyatéki leltárban, valamint a szemléről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
• Leltárfelvételhez szükséges iratok:
A hatóság értesítése mellékleteként 2 db „Nyilatkozat” kerül megküldésre a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozó részére.
Az egyik nyilatkozat egy ún. „nemleges” nyilatkozat, melyet akkor kell kitölteni, ha az elhunyt után leltározás alá eső vagyon nem maradt. Nemleges nyilatkozat esetén a hagyatéki eljárás megszűnik, az ügyirat irattárba kerül.
A másik nyilatkozat a vagyonleltározási kötelezettség alá eső vagyonelemeket tartalmazza.
A nyilatkozatok közül a megfelelőt kell olvashatóan, pontosan, kék színű tintával kitölteni, és saját kezűleg aláírni, majd 15 napon belül személyesen (vagy meghatalmazottja útján), postai úton vagy elektronikusan beküldeni a hivatalba, a hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges iratokkal együtt
(halotti anyakönyvi kivonat, adásvételi szerződés vagy régi tulajdoni lap, temetési számlák, illetve a
nyilatkozatban feltüntetett vagyontárgyakra vonatkozó iratok fénymásolata), hiánytalanul.
• Az elektronikus úton történő ügyintézés is biztosított az Ügyfélkapu+/DAP felületen keresztül.
Felhívom azon hagyatéki eljárásban érdekelt ügyfél figyelmét, hogy abban az esetben, ha szerepel
a Rendelkezési nyilvántartásban, szíveskedjék folyamatosan figyelni a tárhelyét, mert a jegyző és a
közjegyző is ott fogja értesíteni, illetve megküldeni részére a hagyatéki eljárásban keletkezett
iratokat, végzéseket.

Továbbá az alábbi linken elérhető elektronikus űrlapon tehetnek nyilatkozatokat hagyatéki
eljárásban érdekelt ügyfelek. Ez célszerű akkor, ha nem tartózkodik az eljárásban érdekelt a
lakcímén:

https://mokk.hu/kerelmek-urlapok/elektronikus-urlapok-anyk/

• Nyilatkozatokhoz csatolandó mellékletek:
o halotti és házassági anyakönyvi kivonat fénymásolata.
o ingatlan esetén (szövetkezeti lakás, öröklakás, családi ház, önkormányzattól vásárolt lakás, nyaraló, telek, szántóföld, TSZ használatban lévő földterület) adásvételi szerződés vagy régi tulajdoni lap,
o az elhunyt örököseként számba jöhető legközelebbi hozzátartozók (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér, elhunyt testvér gyermeke, unokatestvér), végrendeleti személyek adatai (születési hely, idő, anyja neve, lakcím, tartózkodási hely, személyi szám, adóazonosító jel, elérhetősége (telefonszám),
o végrendelet, öröklési szerződés (fénymásolt példányban),
o gépjármű forgalmi engedély fénymásolata (jármű, utánfutó, motor, hajó)
o széfbérlemény estén szerződés fénymásolata,
o életbiztosítás (fénymásolatban csatolandó irat egy példányban)
o üzletrész (gazdasági társaság beltagja, ügyvezetője) részvény, szerzői jogdíj, egyéb. (fénymásolatban csatolandó irat egy példányban)
o fenntartásos takarékbetétkönyv, gépkocsi nyereménybetétkönyv, letéti jegy, kincstárjegy, takaréklevél, devizaszámla, kötvények, kárpótlási határozat, (fénymásolatban csatolandó irat egy példányban)
o átutalási betétszámla esetén a Bank elszámolása, (fénymásolatban csatolandó irat egy példányban)
o a fel nem vett járandóság (munkabér, nyugdíj, táppénz stb.) esetén munkahelyi igazolás az összegről, nyugdíjas törzsszáma (fénymásolatban csatolandó irat egy példányban)
o licitre vett földek jegyzéke (térképes) fénymásolatban, szerzői jogdíj, adó-visszatérítési igazolás,
o hagyatéki teherre vonatkozó dokumentumok: temetési költségek (számlák fénymásolatban), ingatlanon lévő banki teher, önkormányzattól vásárolt lakás esetén, a vagyonkezelőnél fennálló tartozás összege.
 
• A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra - az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével - nyilatkozatot tehetnek.
• Az ingatlanok tulajdoni lapjait a becsatolt iratok alapján a hagyatéki előadó hivatalból beszerzi.
• A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban. A hagyatéki ügyintéző az adó és értékbizonyítvány(ok) kiállítása érdekében megkeresi az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságo(ka)t.
• Az adóhatóság által kiállított adó és értékbizonyítvány tartalmával szemben az öröklésben érdekeltek fellebbezéssel élhetnek. A pontos jogorvoslati tájékoztatást az ismert, öröklésben érdekelt személyek részére megküldjük. Amennyiben a hagyatéki vagyonnal vagy törvényes örökösökkel kapcsolatosan újabb bejelentés érkezik, a jegyző a hagyatéki letárt kiegészíti.
• Ha az adó és értékbizonyítvány tartalma ellen fellebbezés érkezik a jegyzőhöz, intézkedik a fellebbezés megküldéséről az adóhatóság felé, aki a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú hatósághoz. Ez esetben a másodfokú hatóság döntésének kézhezvételét követően, az abban foglaltak szerint kerül az ügy az illetékes közjegyzőhöz.
• Amennyiben kötelesrész iránti igény bejelentésére került sor a hagyatéki ügyintéző felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy 8 napon belül történő bejelentésére.
• Az öröklésben érdekelteknek az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni.
Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatukat, a megállapodást kötő felek közös kérelmére, mint egyezségi tervezetet a feleknek egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelmével együtt a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként a közjegyzőhöz továbbítja jóváhagyás céljából.
A leltárhoz mellékletként csatolandó egyezségtervezet az örökösök, valamint az örökösök és a hagyatéki hitelezők között készülhet, a jogszabályoknak megfelelő egyezségtervezet a közjegyző által jóváhagyásra kerül, és ez a főszabály szerinti, tárgyalás tartása nélküli, az egyezség szerinti hagyaték átadáshoz vezet. Felhívom az Ügyfeleink figyelmét, hogy a hagyatéki ügyintéző nem működik közre az egyezségtervezet megszövegezésében, nem folytat közvetítői eljárást.
Az egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban is lehetőség van.
• Ha a leltár elkészült, az adó és értékbizonyítvány tartalmára vonatkozó fellebbezési határidő letelt és nem érkezett fellebbezés vagy az összes ismert ügyfél lemondott a fellebbezési jogáról a jegyző
megküldi a hagyatéki letárt és az ügyben keletkezett iratokat az illetékes közjegyzőnek a hagyatéki
eljárás lefolytatása céljából.

2025.