Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó.
A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. Az antenna szerkezete a Magyar Állami Vas- Acél- és Gépgyárban (MÁVAG) készült Massányi Károly mérnök irányításával. A 314 méteres, 280 tonnás antennatorony felállításakor Európa legmagasabb acélépítménye volt 284 m rácsszerkezetével és 30 m hangolócsövével. A Magyar Rádió Budapest I. műsorát az antenna 546 kHz-en sugározta az egész ország területére 1944-ig, amikor a háborúban felrobbantották, majd 1946-ban újjáépítették, 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították, 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Az antenna műszakilag legérdekesebb része a talpcsukló. A vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonkakúp és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A mindössze 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a súlyterhelés felvétele mellett a kellő villamos szigetelést is biztosítják.Tervezői: McLean angol, Sárközi Géza Standard gyári, Magyari Endre posta-, Czeglédi György és Istvánffy Edvin Standard gyári mérnökök voltak.
A '80-as évek közepén fel akarták robbantani, mondván nincs már kihasználva, nincs pénz az állagmegóvásra. Szerencsére a szakma és a civil szféra nyomására nem lett az egészből semmi. Sőt, egy beruházás keretében teljes egészében megújult!
Bár jelenleg a torony üzemel, sosem sugárzott a digitális adást, még kisérleti jelleggel sem. Hosszúhullámon sugároz erősáramú kapcsolásokhoz szükséges jeleket (pl. éjszakai-nappali átkapcsolások), ami digitális jelfolyam, de ez nem digitalizált hang. A solti adó tartalékaként erről az antennáról sugározza a rádióállomás a Kossuth műsort - egyidőben a HH-adással. (forrás: Internet)
A torony érintése halálos áramütést okoz!