Otthonunk, Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós a főváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területű Csepel-szigeten helyezkedik el. Északról a főváros XXI. kerület Csepel, kelet felől a Ráckevei-Dunaág, észak-nyugat felől Halásztelek, dél-nyugatról Tököl, délről pedig Szigethalom határolja. Szigetszentmiklós Város címere szabályos tárcsapajzs. A címer kék színű, benne az ágaskodó kos a helység ősi címerállata, amely egyaránt utal a történelmi múltra és a Szigetszentmiklóson ma is létező állattartásra. A kos lába a kereszténységet jelképező keresztet érinti, a felette elhelyezkedő csillag a településre jellemző református vallásra utal. A község a halászok és pákászok védőszentjéről, Szent Miklósról kapta a nevét. A helytörténeti kutatások szerint Szigetszentmiklósnak a XVI. század közepén egy rövid ideig mezővárosi rangja volt.

Az őskori leletek bizonyítják, hogy több mint hatezer éve lakják a város területét és határait. Régészek bronzkori népek temetkezési helyére bukkantak. Adatok vannak arra is, hogy kelták is éltek itt, a templomi ásatásoknál pedig római kori emlékek kerültek elő.

A honfoglalás után e terület Árpád szálláshelye volt. A település legrégebbi említése IV. Béla 1264. október 14-én kelt oklevelében szerepel, amelyben említi a falut és az általa alapított "Csuti" monostornak birtokot adományozott: "... Csepel-szigeten kapja a monostor Felháros és Alháros, valamint Szentmiklós falut is."

1570 körül a település reformátussá lett. Az itt élőket a török megszállás után újabb megpróbáltatások várták: árvizek, tűzvészek pusztítottak a faluban, járványok tizedelték. Az 1784-es, első hivatalos népszámlálás adatai szerint a faluban 193 házat, 236 családot, összesen 1.275 főt találtak, amelyből 640 volt férfi és 635 nő. A falu sokat szenvedett az évente ismétlődő árvizek miatt. (Ilyen volt pl. az 1798-as.)

Az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcban 25 helybéli férfi vett részt, köztük Kardos István és Komáromy Alajos is. 1862-ben megtörtént a tagosítás, így külön vált Szentmiklós területe és a királyi uradalom. 1882-től el kezdték építeni a két Duna melletti árvízvédelmi gátat, és így megszűnt a több évszázados rémálom az évenkénti árvíz miatt. 1892-től építették meg a helyiérdekű vasútvonalat, amely bekapcsolta falunkat az ország gazdasági vérkeringésébe.

A két világháború között épültek a település középületei: községháza, posta, iskola, üzletek.
Szigetszentmiklós 1870-ben lett nagyközség. A II. világháború harcai alatt sok kárt szenvedett a település, elsősorban a Repülőgépgyár közelsége miatt. A háborút követően 1949. november 15-én megkezdte működését a település határában épült Csepel Autógyár, s ezt követte 1950-ben a lakótelep építése.
Szigetszentmiklós elsősorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlődését.

1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fő. Az országos tendenciáktól eltérően többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.
A település szerkezetére jellemző a három részre való tagozódás: az új típusú lakótelepi rész, a társasházas építkezés és a falusias jellegű magánházak.
Az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen ment keresztül ez az ifjú város: felépült 5 új temploma, utak, járdák, közterek készültek, teljes a víz és földgáz ellátottság, az egész várost átölelő telefonhálózat kiépítése megtörtént. Szépreményű, impozáns városfejlesztési tervek készülnek.
A városban évről-évre gazdagabb a társadalmi élet, amely jól érzékelhető intézményeinek fejlődésében, civil szervezeteinek megsokasodásában.

A város közösségi életét jelentősen befolyásoló, alakító intézmény a Városi Könyvtár és a Közművelődési Intézményhálózat, amelyben több civil és társadalmi szervezet is helyet kapott. A Városi Galériában helyi és országos hírű művészek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők.

A Szabacsi nap a település összetartozását jelképező hagyományőrző rendezvénye, melynek nagy sikere van minden ősszel. Szigetszentmiklós legősibb, István király idejéből származó település részén, SZABACS-on rendezik meg. Az idelátogatók betekintést nyerhetnek a népi mesterségek rejtelmeibe, valamint kipróbálhatják a tehetségüket a különféle kézműves foglalkozásokon. A régi korokat idéző "zabacs Anno" címmel fotókiállítás és családfa rajzok mellett a falu híres szülöttjének id. Nádasdy János festőművésznek képeiből összeállított tárlatok tekinthetők meg. A nyitott portákon az őszi termésből láthatnak kínálatot, az utcán pedig népi kirakodóvásár, kemencés lángos, kürtös kalács, birkapörkölt, lacikonyha színes forgataga fogadja az idelátogató vendégeket.
A város történelmi emlékeit őrzi a Helytörténeti Gyűjtemény és az Ádám Jenő Emlékház. Egyetlen ipartörténeti műemléke a városnak a Lakihegyi Rádió-adótorony, amely érdekes rácsos tartórendszerével, 314 méter magasságával a század első felének bravúros technikai újdonsága volt Európában. Az antenna műszakilag legérdekesebb része a talpcsukló. A vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonka kúp és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A mindössze 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a súlyterhelés felvétele mellett a kellő villamos szigetelést is biztosítják.
Tervezői: McLean angol, Sárközi Géza Standard gyári, Magyari Endre posta-, Czeglédi György és Istvánffy Edvin Standard gyári mérnökök voltak.

Az idegenforgalmi és turisztikai élet fellendülése jellemző a városra. Szigetszentmiklósnak ma is nagy vonzereje a Ráckevei (Soroksári)-Duna. Ez a nádasokkal benőtt parti nyaralóhely kedvelt a horgászok és a vízi sportolók körében. Itt gyönyörködhetünk a természet csodáiban. A vízityúkok, tőkésrécék, búbos vöcskök a nyaralók közelében úszkálnak. A természetvédők harcos kiállása eredményeképpen a közeli úszólápon még ritka orchideafajok is élnek.
Az elmúlt két-három évtizedben a parthoz közel kialakult iszapos-kavicsos zátonyokon részben őshonos, részben behurcolt növényfajok telepedtek meg, majd már állatok is kihasználták az új lehetőséget. A fák és bokrok nagyra nőttek, a nádas és a gyékény megerősödött, a zátony anyaga összetömörödött és a part felé elzárt, mocsaras öblözetek alakultak ki, ahol vízi madarak nevelhetik elzártan, megközelíthetetlenül fészekaljukat A régi hajóállomás mellől kiinduló tanösvény mára jelentős természeti értéket jelent.
A Kis-Duna partja, amely lényegében hétvégi- és üdülőházakkal épült be, főleg a fővárosi lakosság kedvelt pihenőhelye. A Duna vizének minőségét szakemberek folyamatosan ellenőrzik.

A Budapestet megkerülő M0-s autóút meghosszabbításával lényegesen javult Szigetszentmiklós közúti megközelíthetősége. Az 1892 óta működő HÉV továbbra is a legfontosabb tömegközlekedési összeköttetése a városnak a fővárossal a VOLÁN mellett.
A város gazdasági szerkezete több vonatkozásban is átalakult az utóbbi években. A város nagy ipari vállalata a Csepel Autógyár a 80-as évek végén tízezer embert foglalkoztatott. Mára ezen a helyen az ÁTI Sziget Ipari park működik kb. ezer fő foglalkoztatottal. A felszabaduló munkaerő egy része helyben, vállalkozói körben találta meg munkahelyét, nagyobb hányada a fővárosban dolgozik.
A legnagyobb fejlődés a kereskedelem és a szolgáltatás területén valósult meg, melyet elsősorban az ezer főt meghaladó magánvállalkozók biztosítanak. A kedvező földrajzi elhelyezkedés következtében a város viszonylag könnyen vészelte át a nagy gazdasági átalakulás első időszakát.
A szomszédos Tököl településen lévő repülőtéren engedéllyel polgári repülőgépek is leszállhatnak. A város felismerve a kedvező lehetőségeket, kialakította a vállalkozók fogadásához szükséges feltételeket. Az M0-s autóút mellett közművesített ipari, vállalkozói területet alakított ki. Az önkormányzat által kidolgozott kedvező adózási feltételek egyre több nagyvállalkozást vonzanak a városba. A terület egy részét már birtokba vették, eddig főként olasz és német érdekeltségű cégek telepedtek le.
A külföldi tőke megjelenése nem csupán új munkahelyet teremt a miklósiak és a környező településeken élők számára, hanem új lendületet is adhat Szigetszentmiklós további fejlődéséhez.

Szigetszentmiklós a Csepel-szigeti kistérség meghatározó városa lett, ez bizonyítja az is, hogy 2013. január 1-től városunk járási központ lett.