Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni azt a gyermeket, fiatal felnőttet ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen:
a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
az átmeneti nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.
A támogatás további feltétele:
- kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, gyermekét egyedül nevelő családban 250 %-át.
- fiatal felnőtt részére csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb 24. életévének betöltéséig.
- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egy naptári évre eső összege gyermekenként nem haladhatja meg a 10.000.- Ft-ot.
- Az a gyermek akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, évente legfeljebb egy alkalommal részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, legfeljebb 5.000.- Ft összeg erejéig.2
- Rendkívüli sürgős szükség esetén, ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, a fentiekben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
- a gyermekintézményi étkezési térítési díjat teljes egészében megtéríti az önkormányzat annak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részülő kiskorúnak, és fiatal felnőttnek, ahol a törvényes képviselő legalább négy gyermek és/vagy nappali tagozaton tanuló fiatal felnőtt ellátásáról gondoskodik, amennyiben a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes étkezésben nem részesülnek
Az eljárás menete:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult kérheti. Az eljárás kérelemre indul, melyet a kérelmező Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalánál nyújthatja be.
A képviselő-testület megbízásából, átruházott hatáskörben a polgármester dönt a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás visszafizetésére, annak méltányosságból történő elengedésére, vagy csökkentésére.
A megállapított támogatás kifizetéséről a határozatban kell rendelkezni. A kifizetés általában postai kifizetéssel, vagy folyószámlára utalással történik. Indokolt, sürgős esetben a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történő kifizetést a polgármester engedélyezi.
Hol és hogyan kell benyújtani a kérelmet:
A kérelmet Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Hatósági Osztályán kell benyújtani. A kérelem postai úton is benyújtható. A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
A kérelem tartalma:
A kérelmet a formanyomtatványnak megfelelően kell kitölteni.
A kérelemhez szükséges mellékletek:
- a munkáltató által a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról kiadott jövedelemigazolás a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő nettó jövedelemről
- nyugellátás, baleseti nyugellátás, árvaellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az ellátást megállapító hatóság igazolása/határozata, valamint a nyugdíjszelvény vagy bankszámla-értesítő,
- a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatások (családi pótlék) az ellátást megállapító hatóság igazolása/határozata, a kifizetőtől nyert igazolása, postai utalvány, bankszámla-értesítő,
- bírósági ítélet a gyermektartásdíjról, a tartásdíjat fizető szülő nyilatkozata az általa kifizetett tartásdíj összegéről, valamint a tartásdíj felvételéről szóló postai utalvány, bankszámla-értesítő;
- a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás, álláskeresési segély, álláskeresési járadék megállapítására vonatkozó határozata;
- alkalmi munkából származó jövedelem esetén alkalmi munkavállalói könyv bemutatása, vagy nyilatkozat annak a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban származott bevételéről, valamint állandó munkaviszony hiányában a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ regisztrációja az álláskeresésről
- társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén az APEH által kiadott jövedelemigazolása;
- ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem esetén a szerződés;
- bérbeadásból származó jövedelem esetén a bérleti szerződés;
- egyéb jövedelem (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem stb.) a kifizetőtől nyert igazolás
- megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelem esetén a megállapodás;
- az iskola igazolása a tanulói/hallgatói jogviszony fennállásáról
- a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők gyámhivatal előtt, jegyzőkönyvben rögzített megállapodása, arról, hogy a szülői felügyeleti jogot egyikőjük gyakorolja,
- egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
- a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
- a Gyvt. 20. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyv másolatát.
- A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
Az ügyintézés díja:
Az eljárás költség- és illetékmentes.
Az ügyintézés határideje:
Az ügyintézés határideje 22 munkanap, illetve kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, a határozatot soron kívül kell meghozni.
Jogorvoslati lehetőség:
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül Szigetszentmiklós Város Képviselő-testületéhez címzett, a Polgármesteri hivatalánál benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni
Alkalmazott jogszabályok:
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
Szigetszentmiklós Város Képviselőtestületének 33/2007.(XI. 21.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről
Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról:
A hatóság köteles gondoskodni a tudomására jutott személyes adatok, törvény által védett adatok és a hivatásbeli titkok megőrzéséről. Az eljárás alatt a hatóságnak ki kell zárnia annak a lehetőségét, hogy ezen adatok nyilvánosságra kerüljenek vagy illetéktelen személyek tudomására jussanak. Kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a jogsegély teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is. Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a hatóság a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükséges személyes adatokat továbbíthatja a megkeresett szervhez.
Az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről:
Az ügyfél jogai a hatóság előtt:
- kezdeményezheti eljárás megindítását, illetve kérelmét visszavonhatja;
- eljárhat törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján;
- hiányosan benyújtott kérelem esetén az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ekkor az ügyfél az előírt határidő alatt pótolhatja a kérelem hiányait;
- részt vehet a tanú és a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson; ezekről az ügyfelet értesíteni kell;
- az eljárás során észrevételeket tehet;
- az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tehet, illetve megtagadhatja a nyilatkozattételt;
- betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet, kérhet;
- a hatóság, szükség esetén, köteles tolmácsot, illetve jeltolmácsot alkalmazni;
- jogorvoslattal élhet a hatóság meghatározott határozatai ellen.
Az ügyfél kötelezettségei a hatóság előtt:
hivatalból indult, vagy hivatalból folytatott eljárásban a hatóság idézésére köteles megjelenni;
a hatóság felhívására köteles meghatározott okiratok, más iratok bemutatására;
az eljárás során számára a hatóság által előírt cselekményeket teljesítenie kell, ha nem így tesz, akkor a törvényben meghatározott esetekben eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben.
az eljáró hatóság folyamatosan tájékoztatja az ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről